Hanem a barátainkban leltük fel az egész világot.”

(Kölcsey Ferenc, idézet) 

Egy újabb szakasz zárult le életünkben. De az emlékek mindig megmaradnak. A kellemesek és a kevésbé kellemesek egyaránt.Ezer kedves emlék fűz minket ide, s visszatekintve még a kellemetlen helyzetek is megszelídültek vagy elhalványultak. Az emlékek kincsként megmaradnak. Amíg a rosszabb emlékek a háttérbe szorulnak, a jók megerősödnek. Csak a kirándulások felhőtlen kacagásai, a rövid szünetek hosszas beszélgetései csengenek a füleinkben. ...

„egy szűk nap alatt felnőtté váltunk, Új életre szül

                      - verekedni, alkotni emberül- a búcsúztató, friss, májusi nap.

            Nézzetek még utánuk egy kicsit, amíg a nóta elvékonyodik,

            amíg az utca sarka eltakar, ott hallgat el majd ijedten a dal,

            ott maradunk magunkra teljesen, ott próbálunk hajózni új vízen,

            kezdünk új, bátrabb evezőcsapást …

            s ott látjuk meg, hogy másként nem lehet,

                        először mindent úgy teszünk, amint tőletek láttuk…”

(Jobbágyi Károly, idézet)